A lakásfelújítás mentheti meg a lakosságot a magas rezsitől

A lakásfelújítás mentheti meg a lakosságot a magas rezsitől

2023-01-25 13:34:25

Az energiaköltségek emelkedésével sokan terveznek spórolni a fűtésszámlájukon, ehhez pedig érdemes építészeti és fenntarthatósági szempontból megalapozott módszereket választani. Az ingatlan hőtartó képessége sokat nyom a latba, így azok járhatnak jobban, akik utólagos szigeteléssel vagy korszerűsítési megoldásokkal tervezik csökkenteni a számlájukat.


Nagyjából azonos a hőmérséklet a magyar otthonokban, a fűtésszámlán megjelenő összeg azonban így is nagyon eltérő lehet – derül ki az Újház kutatásából. A többség (41%) 20-22 fok között tartja az otthon hőmérsékletét. Az 50-59 év közöttiek inkább hűvösebbet, míg a 30 alattiak melegebb hőmérsékletet tartanak ideálisnak. 


Az, hogy milyen melegre fűtik az emberek az otthonaikat, azonban nem feltétlenül áll összefüggésben azzal, hogy mennyit költenek a fűtésre. Azok akik 5 000 forintot vagy annál kevesebbet számolnak a fűtési költségekre, átlagosan 21,24 fokra fűtik a lakást és nincs érezhetően melegebb azoknál sem, akik 20 000 forint feletti összeget fizetnek ki a fűtésszámlára – náluk átlagosan 21,6 fokos a hőmérséklet.


Az elmúlt időszakban szakértők gyakran nyilatkoztak úgy, hogy 1 Celsius-fok hőmérséklet-csökkentés akár 6%-os energiamegtakarítást eredményezhet, ám ezt a kutatásból származó adatok nem támasztják alá. A magas fűtésszámla okát másban is kereshetjük. Egyrészt tényező lehet az ingatlan mérete is, de még valószínűbb, hogy a termosztát állítgatásánál többet számít az, hogy mennyi energiára van szükség ahhoz, hogy otthonunkat a kívánt hőmérsékletre felfűtsük.


Ebben pedig az ingatlan energetikai hatékonysága játszik döntő szerepet. Ebből következik, hogy azok, akik jelentősen szeretnének spórolni a fűtési költségeiken, a termosztát letekerésével valószínűleg többet fognak veszíteni a komfortérzetükből, mint a rezsiszámlájukból. Különösen igaz ez arra a 48%-ra, aki jelenleg nem elégedett otthona hőtartó képességével. A teljes mintában 26% azok aránya, akik olyan ingatlanban élnek, aminek a becsült hővesztesége 20% felett van – vagyis a fűtésszámlájuk ésszámlájuk értékének 20%-ával ők csak az utcát fűtötték.


A hőveszteségért a legtöbben (45%) a nem megfelelő nyílászárókat okolják, ezt követik a nem megfelelően szigetelt falak (32%), a tető (14%) és jóval kevesebben (5%) gondolnak arra, hogy a padló lenne a hőveszteség szempontjából kritikus pont. Fontos tudni, hogy egy nem megfelelően szigetelt átlagos magyar családi ház esetében a falakon keresztül 30-40%, a tetőn át 20-30%, a nyílászárókon keresztül 15-25%, a padlón 10-15% hő távozik, vagyis itt is érdemes lehet vizsgálódni, ha a magas fűtésszámla okát keressük.


Akár utólagos szigeteléssel a hőveszteség mértékén jelentősen lehet javítani, az energiaárak növekedésével pedig sok válaszadó számára aktuálissá is váltak a hőtartó képességet célzó fejlesztések. A megkérdezettek közel 40%-a még nem rendelkezik konkrét tervekkel, de elképzelhetőnek tartja, hogy belevág egy korszerűsítésbe.


A megkérdezettek közel harmada tervez korszerűsítést, jellemzően a falak szigetelését (56%) és a nyílászárók cseréjét (40%) vagy korszerűsítését (31%), de aránylag sokan gondolkodnak a tető szigetelésében (29%) is. A tető teljes cseréjét és a homlokzati szigetelést egyaránt 15% tervezi, az utólagos aljzatszigetelés azonban mindössze 10% terveiben szerepel.

ÁLTALÁNOS INGATLANPIACI HÍREK
Nincsenek további hírek ebben a kategóriában!
felugró ablak bezárása
Hírlevél feliratkozó űrlap

Tájékozódjon az aktuális ingatlanpiaci helyzetről!

Név *

Email *

Telefonszám

Iratkozzon fel hírleveleinkre!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!